Ezt a bejegyzést kissé illumináltam írom, hahaha. Ma volt az utolsó családi banzáj (mi csak rottyantásnak hívjuk). Mamiék elköltöznek Pécsre és nem lesz több. Összegyűlt a család, volt kaja, pia, sütemény.. minden, ami szem-szájnak ingere. Ittam eleget.. sőt hánytam is, hahaha :D De ez titok :$ Szóval igen, ez volt az utolsó. Nem lesz több rottyantás. A szokásos program volt: kaja előtti beszélgetés, piálás, cigizés, kaja, desszertek és beszélgetések.. Voltak kisebb összetűzések, de amúgy jól éreztem magamat. Lehet azért mert részeg voltam (vagyis vagyok :D), vagy inkább azért.. mert tudtam hogy ez az utolsó, de még így sem volt teljes a család. (Nem voltak itt a testvéreim pl.!) Kicsit rossz kedvem van.. persze ez megszokott, de ez nem olyan rosszkedv, mint ami máskor szokott lenni.. hanem nem is tudom. Inkább olyan családi, olyan nem tudom. Annyi gondolat kavarog a fejemben.. a rokonaimról, amit megtudtam róluk, a családról, az egész estéről. Nagyon sok. Azt se tudom hol kezdjem az elemzéseket.. Majd ahogy jön..

Persze ennek a bejegyzésnek nem volt értelme.. vagyis NEKTEK nem volt értelme.. de ha majd fél év múlva visszaolvasom (már ha addig kihúzza a blog...), akkor tudni fogok mindent. Lényeg a lényeg.. jó volt kiírni magamból (csak azért írom így, hogy érthető legyek.. most alkalmazkodom a "tömeghez"..). Örültök? Ugye örültök?