"Ragadj el, vesd rám mindent látó két szemed
Fedezz fel, fojtsd vissza lélegzeted
A rólad szőtt gondolatokból oxigénpalack
Búvárkodhatsz fejemben, míg élek benn maradsz
Rés a fejben csak neked, nyitott könyv vagyok
Míg hagyhatom... Óvva tedd meg lépteid
Mert eltévedhetsz így vakon
Less belém, légy enyém
Nyúzd le lelkemről a testem
Morbid kép, de érted én
Majd rózsaszínre festem
Rózsaszínre festem, legyen szebb majd műsora
Mű sorokból írta sorsom édes mostoha
Olvass minden szavamból majd apró trükköket
Súlyuk nincs, de őrzöm régről holt emléküket
Rés a fejben csak neked, nyitott könyv vagyok
És tudhatod... Ha nem látsz szebbnek többé
Úgy majd én is csak elsorvadok.
Less belém, légy enyém
Nyúzd le lelkemről a testem
Morbid kép, de érted én
Majd rózsaszínre festem."
A bejegyzés trackback címe:
https://godforsaken.blog.hu/api/trackback/id/tr126416677
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.