Írhatnék arról milyen boldog az egyik felem, a másik pedig milyen szomorú, de nincs kedvem hozzá. Próbálok a "jó-ra" koncentrálni, végül is ITT VAN most, akkor miért szomorkodnék..? Erre vártam már hónapok óta, az utolsó héten már számoltam vissza a napokat, én láttam legelőször, velem tud beszélni a múltjáról.. akkor most miért szomorkodnék? Kiegészítjük egymást.
És igen, ma sokkal de sokkal mélyebbre fogok hatolni. Megtalálom azt a személyt, akit csak néha-néha látok, megtudok magamról dolgokat. Csak lenne már este! És nem, most nem a "mesémről" van szó, amit neki fogok elmesélni, hanem teljesen másról..
Teljesen mindegy miről beszélek, úgysem értenétek meg, igazából én sem értem, csak most szükségem van arra, hogy mélyebbre hatoljak, mint máskor. Lehet borzalmasan fogom érezni magamat utána (vagy nem), de most ez kell ahhoz, hogy meg tudjam melyik utat szánták nekem..
Balra vagy jobbra?