Azt hiszem kihűltem. Nem tudok írni, erőltetni pedig nem akarom. Szüneteljünk kicsit. Azt hiszem ez az eddigi legjobb döntésem az elmúlt 1 hónapban.

A szívem adnám oda hegedűnek,A szívem, melyből bú és vágy zokog,Lopjon szívedbe enyhe bánatotÉs kósza vágyat, mely árván röpülget,Hogy szűz álmodban, halkan, édesen,Nem is sejtve, hogy könny az, amit ejtesz,Álmodban, mit reggelre elfelejtesz,Sirasd el az én züllött…

Ilyen az új kinézet. Nem a legszebb tudom. Meguntam a feketét, a "régire" nem akarom visszaállítani és a sablonok közül talán ez nézett ki még a legjobban. Igazából ettől is hányni tudnék, de mindegy.. nekem ez jutott :) Írni sincs kedvem, másnapos vagyok, hahaha..…

You made me happy, sometimes you made me glad. But there were times, dear.. you made me feel so bad.

Én nem akarom ezt az érzést. Egyszerűen már most utálom, mármint nem Őt, hanem magát az érzést. Mennyi idő, hány év kell ahhoz, hogy meg tudjuk tanulni irányítani a szívünket? Nem reménykedem én semmiben, felesleges, mert úgyis tudom mi a vége, csak annyira szeretném.. úgy…